Keresőoptimalizálás, SEO blog | Internet marketing, SEO tanácsadó

Online marketing, SEO blog. A Bognár Stúdió – az Első Magyar SEO Verseny győztese. The winner of the first Hungarian SEO contest.

A céges és a magánblog különbségeiről

Jegyzi: Bognár László webmarketing-, SEO tanácsadó | 2008, január 16 | 2 hozzászólás született eddig

Ilyen még nem volt, de most már olyan blogom is van, amelyre a hozzászólásokat csak moderáció után “engedem föl”. Mindeddig teljes nyitottság jellemezte a blogjaim, azzal együtt persze, hogy a “gépi spammelők” ellen captchát  vetek be, s a kézzel dolgozó viagra árusok, a politikai gyűlöletükről messze földön hírhedt “bloggerek” és a durva hangnemben csak kötözködni, “anyázni” akaró, ismert netvitézek IP-jét letiltom. Nincsenek sokan, számuk egy kezemen megmutatható.

Aki meg akarja ismerni a net világát, annak szüksége is van a nyitottságra, hogy lássa azt a sokszínűséget, amely a neten előbukkan. Aki a maga véleményét nem csak kihirdetni akarja, hanem összemérni is mások gondolataival, az is jobban jár a nyitott blogjával.

Ám nagy a különbség a személyes és a legalábbis részben üzleti célú blogok között.
A blogot író magánember és az üzleti információt nyújtó “üzletember” magatartásában, mégha ugyanazon bloggerről van is szó, kicsit más alapállást kíván meg a helyzet.

A személyes blogot olvasó mintegy csevegőpartneri szerepbe kerül a közlővel egyetemben, mégha a világ legkomolyabb dolgairól is beszélgetnek. Laza, könnyű vélemény, kicsit vaskosabb tréfa is belefér…

Ám ha a látogató ugyanaz az ember is(!), egy üzleti célú látogatás alkalmával ugyanazon blogger üzleti célú blogjában már más alapállással jelenik meg. Szerepe szerint ő ilyenkor (potenciális) ügyfél. Elvárja az udvariasságot, a korrekt, pontos tájékoztatást, figyelme középpontjában az áru vagy a szolgáltatás áll, így nem valószínű, hogy különösebben szerencsés volna vaskosabb tréfával, személyét érintő megjegyzéssel eltéríteni céljától. Persze nem kell őt “vigyázállásban” fogadnunk, de ezekre a tényezőkre érdemes figyelemmel lennünk.
A blogger ilyenkor az “eladó” szerepébe kerül, akár akarja, akár nem.

Ebből következően az “üzleti célú” blogba beengedett terminátorok, viagra árusok és ”anyázók” zavaró tényezőt jelentenek, s a blogger felelőssége ezeknek a megelőző vagy helyszíni kezelése.
Tehát nem arról van szó, hogy ellenvélemények nélküli állapotot hozzunk létre, hiszen a negatív megjegyzések cáfolata erős érv lehet, a korrekt, a személyes vádaskodásoktól mentes vita általában olvasottságot növel, hanem a szélsőségesen és kezelhetetlenül megjelenő negatív hangvételtől kell megvédenünk az olvasót, magunkat és a blogot.

Kérdés lehet, hogy vajon mi a különbség a vitázó és a kötözködő között?
A vitázó felvet egy kérdést, amellyel nem vagy nem teljesen ért egyet. Amikor erre válaszolunk, megcáfoljuk vagy elfogadjuk az érveit, akkor a vitázó az első esetben még mond érveket és nagyjából itt véget is ér a párbeszéd.
A kötözködő viszont a cáfolat után előhoz valami más témát, aztán megint mást, azaz tulajdonképpen folyamatosan ”fogást keres”, mivel nem a téma egy adott kérdése érdekli, hanem a blogíró “legyőzése”. Úgy siklik az érvek mellett el, itt-ott “pontosítva” az álláspontját, ha kell (nem úgy értettem, nem azt mondtam), mint a kígyó. A kötözködő sohasem téved, neki mindig mindenben igaza van, “fölötte áll” a publikálónak. Egy zseni. Nos, a kötözködőt így ismerni fel.

Bookmark and Share

Comments

2 Responses to “A céges és a magánblog különbségeiről”

  1. Harder
    február 9th, 2008 @ 23:11

    A kötözködők ellen szerintem az a legjobb módszer, hogy egyszerűen nem kell válaszolni nekik, nem kell felületet biztosítani amibe belekapaszkodhatnak. Nagyon sokszor belefutottam már ilyen emberekbe, kipróbáltam mindenféle módszert amivel ki lehet védeni a velük járó kellemetlenségeket, de igazából ez az 1 módszer vált be. Bár megjegyzem, néha igen nehéz megállni, hogy ne írjak választ, időnként pedig előfordul, hogy a már megírt választ törlöm küldés előtt. :)

  2. Bognár László
    február 10th, 2008 @ 23:54

    Kedves Harder, üdv!
    Igazad van!
    Az önuralmadat irigylem is egy kicsit, nekem nem mindig sikerül szó nélkül hagynom a lükeséget. Így aztán tovább bonyolítom helyzetet, szükségtelenül.

    Pedig elhatároztam, hogy Hobo alapján járok el:
    “Kalapot emelni /
    Nem ütni, szeretni!”

    Olykor nem könnyű!

Leave a Reply